注册 登录  
 加关注
   显示下一条  |  关闭
温馨提示!由于新浪微博认证机制调整,您的新浪微博帐号绑定已过期,请重新绑定!立即重新绑定新浪微博》  |  关闭

法治皇权唯法独尊

唵·心存宇宙生生不息演化唯法独尊物质不灭哈哈哈……

 
 
 

日志

 
 

Példázat az orvosokról szútra佛说医喻经  

2017-05-30 16:02:25|  分类: 佛典 |  标签: |举报 |字号 订阅

  下载LOFTER 我的照片书  |

Példázat az orvosokról szútra[1]

 

Az indiai szútrafordító Tripitaka-mester, az udvartól kapott rangjánál fogva tiszteletreméltó, dicsfényben úszó, udvari javadalommal rendelkez?, tanterjeszt? dharma-mester, a bíbor palástban járó Dánapála[2] tisztelettel nyújtja ezt át beadványként – fordítás

 

?gy hallottam. Egyszer a Magasztos[3] Srávasztíban[4], szerzetesek gy?r?jében tartózkodott. Ugyanekkor a Magasztos így szólt a szerzetesekhez: Tudjátok meg, a világban a jó orvos ismeri a betegségeket és a [gyógyításukra szolgáló] gyógyszereket. Az efféle orvosokból négyféle van. Aki mind a négyet egyesíti magában, orvos-királynak neveztetik. Hogy mi ez a négy szint? Az els? az (olyan orvos), aki felismeri és tudja a bizonyos betegségeket, és bizonyos gyógyszereket használ. A második az, aki tudja, hogy a betegségek mit?l keletkeznek, és ezek keletkezése ellen ad gyógyszert. A harmadik az, aki akkor, amikor már a kül?nb?z? betegségek megjelentek, képes azt kívülr?l meggyógyítani. A negyedik az, aki elvágja és megszünteti a betegségek okait és így akadályozza meg azok kialakulását. Ez az, amit a négyféle orvosnak nevezünk.

S hogy kit nevezhetünk olyannak, aki ismeri és tudja a kül?nb?z? betegségeket és a [gyógyításukra szolgáló] gyógyszereket? Azt nevezzük ilyennek, aki el?bb felismeri a betegségek természetét és így [ennek megfelel?en] alkalmazza a kül?nféle gyógyszereket, ezzel képes gyógyítani, és elvezetni a megnyugváshoz és boldogsághoz.[5]

Hogy kit nevezhetünk olyannak, aki ismeri és tudja, hogy a betegségek mit?l keletkeznek és ezek keletkezése ellen ad gyógyszert? Azt nevezzük ilyennek, aki tudja, hogy a betegség szélt?l[6] támadt-e, vagy lázból támadt-e, vagy nyálkából támadt-e, vagy a szív megbetegedéséb?l támadt-e, vagy a csontok és ízületek megbetegedéséb?l támadt-e, vagy az energiák akadályoztatásából illetve túlm?k?déséb?l keletkezett-e, ismeri ezen betegségek keletkezésének helyét és ennek megfelel?en használja a gyógyszereket, így ezzel képes gyógyítani, és elvezetni a megnyugváshoz és boldogsághoz.

Hogy kit nevezhetünk olyannak, aki a már kialakult betegségeket gyógyítja és ki?zi a betegségeket? Azt nevezzük ilyennek, aki tudja, hogy a betegség kezelés által a szemb?l ki?zhet?, vagy hogy [a betegség] az orrból kül?nféle kezelések által ki?zhet?, akár füstbelélegzéssel[7] és vízbe?ntéssel[8] az orrból ki?zhet?, akár a prána orrba vonásával[9] ki?zhet?, vagy hogy hánytatással és hashajtással[10] ki?zhet?, vagy hogy [a betegség] izzasztással ki?zhet?. Egészen odáig, hogy a testet felosztja alsó és fels? részekre, ezek alapján képes a betegségeket ki?zni. Az ilyen orvos tudja, hogy a betegségeket hol lehet ki?zni, megfelel? módon alkalmazza a gyógymódokat és így képes elvezetni a megnyugváshoz és boldogsághoz.

Hogy kit nevezhetünk olyannak, aki elvágja és megszünteti a betegségek forrását és ezzel képes elérni, hogy azok soha t?bbet ne bukkanjanak fel? Azt nevezzük ilyennek, aki tudja és ismeri a betegségek okait és azok megjelen? és rejtett tüneteit, és ezek segítségével szünteti meg ezeket. Szorgalmasan és bátran tevékenykedik, hogy megel?zze ezeket és így megfelel? módon irtja ki és vágja el a betegségek okait, így érve el, hogy a betegség soha t?bbé ne támadjon fel. Ezzel képes elvezetni a megnyugváshoz és boldogsághoz. Ezt nevezzük a betegségek és gyógyszerek ismerete négy szintjének.

A Tathágata[11] használva a t?kéletes és felülmúlhatatlan felébredettséget, visszatért hát és ennek megfelel?en jelent meg a világban. Kinyilvánította a négyféle felülmúlhatatlan Tan orvosságát. S hogy mi ez a négy? Ezek a szenvedés nemes igazsága, a szenvedés keletkezésének nemes igazsága, a szenvedés megszüntetésének nemes igazsága és a szenvedés megszüntetéséhez vezet? út nemes igazsága. Ezt a négyféle igazságot. Buddha ezt a valós tudást elmondta a szenved? lényeknek, hogy elvezesse ?ket ahhoz, hogy elvágják és megszüntessék a keletkezésük okait. Ha a szenvedés gy?kerét, a születést elvágjuk, az ?regség, betegség és halál, az aggodalom és a bánat ?r?kre megsz?nnek. A Tathágata használva a t?kéletes és felülmúlhatatlan felébredettséget, felhasználva annak el?nyeit, kinyilvánította a Tan orvosságot, hogy eljuttassa az ?sszes szenved? lényeket [ahhoz], hogy eltávolodhassanak a szenvedésekt?l. Az ?sszes szerzetes, mint kerékforgató szent király, a négyféle fegyverben[12] megfelel?nek bizonyult és ezért kedve szerinti hatalomhoz jutott. A magasztos használva a t?kéletes és felülmúlhatatlan felébredettséget, visszatért hát. Buddha kinyilvánította ezt a szútrát.

A szerzetesek ?rültek és boldogok voltak, hitték és meg?rizték szavait.



[1]    A fordítás kínai sz?vegváltozatból készült, mely a Taishō Kánon 4. k?tetében található. T.219.4.802.

[2]    szkt. Dānapāla (X. sz.). Indiai szerzetes. A hagyomány szerint Udjána (szkt. Udyāna) fejedelemségben született a mai ?szak-India területén. Aktív fordítói tevékenységet folytatott (t?bb mint 100 m?vet fordított) a Song-kori Kínában. 982-ben a Song uralkodótól (宋太宗) a Kit?n? tanító nagymester (顯教大師) tiszteleti címet kapta. ?letrajza a Song-kor kiváló szerzeteseinek életrajza (宋高僧傳) 3. k?tetében található.

[3]    Buddha tíz jelz?jének egyike, szkt. Bhagavat

[4]    szkt. ?rāvastī

[5]    értsd: gyógyuláshoz

[6]    szkt. vāyu, az indiai gyógyászatban ?tféle szelet (lélegzést) kül?nb?ztetnek meg, ezek a prā?a (lélegzet), apāna (kilélegzés), udāna (fel-lélegzés), vyāna (szét-lélegzés), samāna (?ssze-lélegzés)

[7]    az indiai gyógyászatban (szkt. āyurveda) a kül?nb?z? gyógyn?vények füstjének belélegzése ismert gyógymód volt.

[8]    az indiai gyógyászatban a neti-kriyā (orrtisztítás) gyakorlatok k?zül a jalaneti-kriyā gyakorlatára utal, orrmosás meleg, enyhén sós vízzel

[9]    azaz: légz? gyakorlatokkal

[10]  hagyományos indiai tisztítógyakorlatok

[11]  Magasztos, szkt. Tathāgata

[12]  négyféle fegyvernem: fegyver nélküli harc, buzogány-forgatás, íjászat és fogathajtás), itt: négyféle gyógyítási mód

  如是我闻:一时,世尊在舍卫国中,与苾刍众俱。
  是时,世尊告诸苾刍言:“汝等当知,如世良医,知病识药,有其四种,若具足者,得名医王。何等为四?一者、识知某病应用某药,二者、知病所起随起用药,三者、已生诸病治令病出,四者、断除病源令后不生,是为四种。
  “云何名为识知某病应用某药?谓先识知如是病相,以如是药,应可治疗,令得安乐。云何名为知病所起随起用药?谓知其病,或从风起,或从癀起,或从痰起,或从癊起,或从骨节起,或积实所起,知如是等病所起处,随用药治,令得安乐。云何名为已生诸病治令病出?谓知其病应从眼出,或于鼻中别别治疗而出,或烟薰水灌鼻而出,或从鼻窍引气而出,或吐泻出,或于遍身攻汗而出,乃至身分上下随应而出,知如是等病可出处,善用药治,令得安乐。云何名为断除病源令后不生?谓识知病源,如是相状应如是除,当勤勇力现前作事而善除断,即使其病后永不生,令得安乐。如是等名为四种知病识药。
  “如来、应供、正等正觉亦复如是,出现世间,宣说四种无上法药。何等为四?谓苦圣谛、集圣谛、灭圣谛、道圣谛。如是四谛,佛如实知,为众生说而令断除生法苦本;生法断故,而老病死忧悲苦恼诸苦永灭。如来、应供、正等正觉为是利故,宣说如是无上法药,令诸众生得离诸苦。
  “诸苾刍,又如转轮圣王,四兵具足故得如意自在,如来、应供、正等正觉亦复如是。”
  佛说此经已,诸苾刍众欢喜信受。宋元入藏诸大小乘经·第0944部

  评论这张
 
阅读(13)| 评论(1)
推荐

历史上的今天

评论

<#--最新日志,群博日志--> <#--推荐日志--> <#--引用记录--> <#--博主推荐--> <#--随机阅读--> <#--首页推荐--> <#--历史上的今天--> <#--被推荐日志--> <#--上一篇,下一篇--> <#-- 热度 --> <#-- 网易新闻广告 --> <#--右边模块结构--> <#--评论模块结构--> <#--引用模块结构--> <#--博主发起的投票-->
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

页脚

网易公司版权所有 ©1997-2017